Kövessen minket a Facebook-on! Kövessen minket a Twitter-en!
Látogassa meg blogunkat!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az Ön neve: Az Ön e-mail címe:

Kiotói Egyezmény

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve

 

Az első környezetvédelmi világkonferenciára 1992-ben, Rio de Janeiroban került sor, ahol az ENSZ tagállamai klímaváltozási keretegyezményt fogadtak el. Ehhez kapcsolódóan azonban csak 1997-ben, Kiotóban születtek meg az első konkrét kibocsátás-csökkentési ígéretek.
A Kiotói Jegyzőkönyv, vagy ahogyan a köztudatban inkább elterjedt, a Kiotói Egyezmény átlagosan 5,5 %-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést ír elő az 1990-es szinthez képest az iparosodott államok számára. A kibocsátás-csökkentés eltér, a nemzetek fejlettsége szerint országonként differenciált. 

Hazánkban a szerződést az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi IV. törvény hirdette ki.

A Kiotói egyezmény alapvetően három piaci mechanizmust rögzít:

-        Együttes végrehajtás  ( Joint Implementation, JI );

-        Tiszta fejlesztési mechanizmus  ( Clean Development Mechanism, CDM );

-        Kibocsátási jogok kereskedelme  ( Emissions Trading ).

Az aláíró országok kibocsátás kereskedelmi rendszert  ( Emissions Trading Scheme, ETS ) hoztak létre annak érdekében, hogy az üvegházhatású gáz  ( ÜHG )  kibocsátások mérséklését a legkisebb költség ráfordítással lehessen elérni a megújuló energiaforrások felhasználásának és a technológiák hatásfok növelésének ösztönzésén keresztül. A kibocsátás kereskedelmi rendszer a fenti mechanizmusokra építkezik.

 

Együttes Végrehajtás  ( Joint Implementation, JI )

A Kiotói Egyezmény vagy Jegyzőkönyv egyik rugalmas mechanizmusa, amely az aláíró országok vállalásainak nemzetközi környezetben való teljesítését segíti: az üvegházhatású gáz  ( ÜHG )  kibocsátás csökkentését vállaló legfejlettebb országok  ( Annex I )  szintén fejlett országokban kibocsátás-csökkentést eredményező beruházást hajtanak végre.
A beruházás eredményeként elért üvegházhatású gáz  ( üvegházgáz, ÜHG )  kibocsátás-csökkentésnek megfelelő emissziós egységeket, a kibocsátás-csökkentési egységeket  ( Emission Reduction Unit, ERU ), ( avagy „konyhanyelven” CO2 kvótát )  a beruházó kapja meg.
Az emissziós egységeket később az adott ország vagy vállalata a kiosztott összes kvótájának meghatározott hányadában beszámolhatja a kötelezettségeinek teljesítésére vagy szabadon kereskedhet vele.

A Rugalmas Mechanizmusokon belül az Együttes Végrehajtási projektek a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában megjelölt célok végrehajtását szolgálják és főként a következő területeken támogathatók: energiahatékonyság javítása, biogáz gyűjtése, hasznosítása, szélenergia és geotermális energia hasznosítása, erdőtelepítés. A hazai Együttes Végrehajtás  ( JI )  projektek kapcsán a magyar állam lényegében kibocsátási egységekkel  ( CO2 kvótával )  támogatja a külföldi beruházó segítségével létrejött hazai üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést, a projekt megtérülését. A létrehozott szabályrendszer alapján csak olyan beruházások kerülhetnek JI projektként jóváhagyásra, melyek megvalósítása egyébként nem lenne gazdaságos  ( pénzügyi addicionalitás )  vagy egyéb nehezen leküzdhető akadályokba ütközne  ( jogi addicionalitás ).   

 

Tiszta Fejlesztési Mechanizmus  ( CDM )

Az üvegházhatású gáz emisszió csökkentési kötelezettséggel rendelkező fejlett országok  ( Annex I. )  és fejlődő országok között valósulhat meg. Maga a beruházás a fejlődő országban történik, a beruházás folyamatát nemzetközi tanács felügyeli. A beruházásból származó jövedelem részben a rendszer fenntartására, részben pedig a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett fejlődő országok megsegítésére szolgál. Hazánk CDM programot tehát nem fogadhat és a kezdeményezés sem jellemző. Indirekt módon ugyanakkor érinti a hazai emisszió kereskedelmi lehetőségeket, mivel ugyanazon a piacon  ( EU ETS )  versenyeznek az emissziós egységek és a CDM projektek fajlagosan olcsóbbak a JI projekteknél. A Tiszta Fejlesztési Mechanizmus programok nyomán létrejött emissziós egységek a hitelesített kibocsátás-csökkentések  ( Certified Emission Reduction, CER ).

( A CER a köztudatban az ERU-hoz hasonlóan CO2 kvótaként él, de fontos tudni, hogy alapvetően eltérő mechanizmusok szerint működő projektekből erednek. )

 

Az eddigi tapasztalatok alapján a nyugat európai CO2 kvóta vásárlások, beruházási projektek elsősorban Ázsiába, Dél-Amerikába irányulnak  ( CDM mechanizmuson keresztül ).

 

Magyarországon a jogszabályi hátteret az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXII. törvény, a már említett 2007. évi IV. törvény, a az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keret rendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII.11.) Korm.rendelet adja.

 

Az ENVIROINVEST Zrt. a Kiotói Egyezmény keretrendszere szerinti Együttes Végrehajtási  ( JI )  mechanizmus szerinti projektet működtet sikerrel és az ebből eredő CO2 kvótát  ( ERU )  japán partner részére értékesíti. A JI projektek Projekt-tulajdonosként történő üzemeltetése mellett vállaljuk más Projekt-tulajdonos részére is tervezett üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentését eredményező beruházások együttes végrehajtási projektként történő elismertetéséhez az engedélyeztetési dokumentumok elkészítését.

 

Vissza a Tevékenyég oldalra